Miért Eger?

„Be kell Egerbe menni” – vélekedett a költő két évszázadnyi idővel ezelőtt. Állíthatnánk-e mást manapság, ha e városról esik szó? Úgy hiszem – s nemcsak lokálpatriótaként vélem így – az ide látogatóknak is kedves ez a történelmi hangulatot árasztó, a természet szépségeivel megáldott környezetben fekvő város. Aki itt megfordul, legyen az hazánkfia vagy határainkon túlról érkező vendég, szívesen emlékezik vissza az itt töltött napokra, hetekre.

Nekünk egrieknek ezer érvünk adódik mindennek igazolására. Ezer év alatt gyűltek össze ezek az érvek.

Köszöntöm a városunk iránt érdeklődő, ide érkező vagy az utazását éppen most tervező turistát. Bízom abban, hogy e lapokon olvasható tájékoztatóink, képes összeállításaink is meggyőzik Önt arról: érdemes ellátogatni Egerbe, s nemcsak röpke néhány órát, de hosszabb időt is tölthetnek itt élményekben gazdagodva. Mi, akik itt élünk, miközben naponta munkába sietünk, nem is mindig figyelünk a barokk utcák pompás épületeire, a megkapóan szép belső udvarokra, a szobrokra, a mívesen kovácsolt ablakrácsokra: a múlt gondosan megőrzött emlékeire s a jelen hozzáadott értékeire. Talán nem gondolunk rá, de dolgozni is örömtelibb ilyen környezetben. Eger valóban „összkomfortos" város. Aki a kultúra értékei, a múlt relikviái iránt érdeklődik, bőséges kínálatot találhat nálunk, miképpen az is, aki melegvizű gyógyfürdőinkben keres enyhülést, gyógyulni, kikapcsolódni szeretne. A hegyek szerelmese festői vidéken túrázhat, s a környék gazdag hagyományú falvaiban gyűjthet élményeket.

Az idei évtől, immár unióbeli polgárokként, újabb nagy vállalkozásba fogtunk, még vonzóbbá tenni városunkat, környezetünket. Ismert, hogy 2010-ben egy magyar és egy német város nyerheti el esztendőkön át tartó versengés után az Európa Kulturális Fővárosa címet. Tíz másik magyar várossal együtt pályázunk e címre s bizton állítom: nem esélytelenül. Eger nevét egykor a tudományok, a művészetek igazi otthonaként a „magyar Athén” jelzővel is illették, ma pedig a régió kulturális központjaként méltó lehet a megtisztelő, nemzetközi rangot jelentő címre. Ehhez természetesen az itt élők összefogására, feszes tempójú munkára van szükség, hiszen számos nagy értékű fejlesztésnek, programnak kell megvalósulnia a következő esztendőkben. Ám van mire építenünk, vannak igazi, gyarapítható értékeink.

A turizmus szervezőivel, a vendéglátás szakembereivel – nemzetközi hírű szakemberek is akadnak közöttük jócskán – azon dolgozunk, hogy a kínálat, a programok igazán vendégmarasztalóak legyenek. Bizonyítani szeretnénk, hogy elegáns éttermeink, szállodáink s a családias hangulatú panziók nemcsak a kiszolgálás színvonalával keltenek elégedettséget. Meggyőzik az ide látogatót arról is: Eger vendégszerető város, az itt lakók örömmel fogadják a turistát.

Kívánjuk Önnek, a vendégünknek (s persze, magunknak is), hogy egyszer Egerből hazatérve, így kezdjen mesélni ismerőseinek: „Európa Kulturális Fővárosában jártam…”

dr. Nagy Imre
Eger Megyei Jogú Város polgármestere

A történet lapjairól

Eger Magyarország északkeleti részén, a Bükk hegységet a Mátrától elválasztó, az Eger-patak völgyében húzódó dombvidéken fekszik. A napjainkban 56 000 lakosú város Budapestről 1-1,5 óra alatt érhető el az M3-as autópályán.

Éghajlata kedvező, szélsőségektől mentes, mivel az említett hegyek napfényes, védett völgyében terül el. Eger Heves megye székhelye, közigazgatási, egészségügyi, egyházi, oktatási, kereskedelmi, ipari vonzásközpont. Jelentős idegenforgalmi központ, fürdőváros, gyógy-és üdülőhely. A műemlékek városa, történelmi zarándokhely. Tradicionális diákváros, a térség szellemi központja, egyben sportcentrum. Az egri történelmi borvidék központja, a legpatinásabb magyar kisvárosok egyike. Eger a Mátra és a Bükk hegység idegenforgalmi üdülési és turisztikai központja. A honfoglalás korából a város szűkebben vett területéről nem maradtak fenn leletek. Ilyenek csupán a Bartalos Gyula által végzett ásatások során 1898-99-ben a város melletti Szépasszony-völgyből kerültek elő. A kevés leletnek az a magyarázata, hogy a mai belváros és a patak közvetlen környéke mocsaras erdőtalaj volt, amelyet csak a tudatos természetátalakító munka tudott emberi lakhatásra alkalmassá tenni.

Eger történelmi belvárosa alapvetően a vár és vonzáskörzete. Bár a mai történelmi belváros impozáns épületeivel, vendéglátóegységeivel, kulturális attrakciókkal vonzza a turistákat, mégis a vár és a hozzá fűződő legendák játsszák a legfontosabb szerepet Eger idegenforgalmában.

Eger város ismertségét történelmi múltja alapvetően meghatározza. A híres vár védőinek és a törökök küzdelmeinek legendás helyszíneire százezrek zarándokolnak el évente. A neves egri író, Gárdonyi Géza munkásságának legjelentősebb művével, az Egri csillagokkal az új évezredben is hat, ismertségét az újabb és újabb generációk számára biztosítja. A vár mellett az egzotikus török műemlékek, a Minaret, Török-fürdő kuriózumnak számítanak a régióban és az országban egyaránt.

A város ismertté tételében letették névjegyüket azok a híres építészek is, akik évszázadokkal ezelőtt olyan építészeti remekeket alkottak, mint a Líceum, a Bazilika, a Városháza, a Minorita-templom, és számtalan barokk stílusú középület, amely alapvetően meghatározza a város mai arculatát és hangulatát. Az évente megrendezésre kerülő Nemzetközi Műemlékvédelmi Nyári Egyetem résztvevői a világ valamennyi földrészére elviszik a város hírét.

 

„Óh Eger! A sziklák nem tesznek téged erőssé.
Minden erőd a bátorság, mely hős fiaidban
Mint örök gyémánt ragyog és nem retteg időtől”
(Vörösmarty)