Üdvözlet az olvasónak | Évszázados falak között | Látványosságok | A borok útja | Eger a fesztiválváros
Az Európa Kulturális Fővárosa címért | A fürdők városa | Szomszédolás | Turisztikai információk

 

 

 

 

 

 

 

Szomszédolás

Felsőtárkány: to az erdő koszorújában

Felsőtárkány a festői Tárkányi-medencében, a Bükk hegység kapujában, Heves megye északkeleti határán, Egertől 12 kilométerre fekszik. A községet koszorúként fogja körül a Bükk hegység.

Felsőtárkány külterülete szinte teljes egészében erdő. Területének nagy része a Bükki Nemzeti Parkhoz tartozik, mely növényfajokban és -társulásokban rendkívül gazdag. Több száz virágos, többségében védett növény lelhető a környéken. A település különlegessége a ma már csak kis számban található boldogasszony papucsa, mely a község címerében is látható.

Az évtizedekig turisták ezreit vonzó festői tókörnyék ismét eredeti szépségében várja a látogatókat. Nagyösszegű befektetések révén őrzik meg itt a bükki források vizét. Az Egererdő Rt. központi támogatással üzemelteti a kirándulóknak szánt nosztalgiavonatot, amelynek járműparkja az utóbbi években teljesen megújult.

Turistaútvonalak:

Felsőtárkány – erdei kisvasúttal – Stimecz-ház, majd gyalogtúra a Bükk hegység csúcsaira: Peskő (ősemberbarlang), Tarkő, Cserepeskő, Bélkő, Bükk-fennsík, Jávorkút, Bánkút.

Noszvaj: különleges kínálat

Egertől tíz kilométernyire, a Bükk hegység déli lejtőjén, a Kánya-patak völgyében fekszik az ország egyik legvarázslatosabb települése: Noszvaj. A falu északi része a kristálytiszta levegőjű síkfőkúti üdülőövezet, ahol szállodák, vendéglátóhelyek és hétvégi házak sora várja a pihenni vágyókat.

A festői környezet és a gazdag programok sok látogatót vonzanak ide minden esztendőben. Az Eger környékére kirándulók egyik kedvelt célpontja a település.

A hajdani román stílusú templom művészettörténeti ritkaságnak számító festett fakazettás mennyezetének másolatában a noszvaji református templomban gyönyörködhetnek az érdeklődők.

Noszvaj világszerte ismert műemléke a De la Motte kastély, mely késő barokk stílusban épült 1774 és 1778 között. A kastélyhoz tartozó 25 hold kiterjedésű angolparkban fakülönlegességeket és díszcserjéket tekinthetnek meg a látogatók.

A népi építkezések emlékét őrzi a Deák Ferenc út 40. sz. alatti Gazdaház, amely helytörténeti kiállításnak ad otthont, illetve a paraszti lét bútorzatát és használati eszközeit mutatja be. Az épület kemencéiben gyakran sül kalács, rétes és lepény, illetve olyan helyi specialitás, mint a mákos, lekváros „mocskos tészta”. A tufába vájt pinceházak, az úgynevezett barlanglakások a falu délkeleti részén helyezkednek el. Az egri borvidékhez tartozó falu két híres pincészettel is büszkélkedhet: a Thummerer család birtokában lévő 2000 m2-es tufába vájt pincerendszerrel, és a mágnás Borok Házával, amely 1790-ben épült az Almásy grófi család pincészetének és magtárának.

 

Bükki Nemzeti Park

A Bükki Nemzeti park 1977. január 1-je óta biztosítja a Bükk hegység természetes növény- és állatvilágának, tájképi és kultúrtörténeti értékeinek fennmaradását. 43200 hektár nagyságú területének 97 %-a erdő.

A földtörténeti ó- és középkorban mintegy 70 millió éven át a hegység mai területén tenger hullámzott. Az ebben az időben képződött mészkő- és agyag lerakódás egyedülálló a Kárpát-medencében. Az agyagpala réteget egykor tetőfedéshez bányászták.

A Bükk több száz barlangot számláló karsztrendszere ivóvízvédelem szempontjából kiemelkedő értékű, és az egyes barlangok (Istállós-kő, Subalyuk, Szeleta stb.) ősrégészeti leletei révén értékesek a tudomány számára.

Az ember jelenlétét igazoló legrégebbi leletek azok a kb. 100 ezer éves kőeszközök, amelyek a Lambrecht Kálmán barlangban végzett kutatások nyomán kerültek a felszínre. A Subalyuk barlangban a neander-völgyi típusú embercsoporthoz tartozó nő és gyermek csontmaradványait találták. A Szeleta-barlangból előkerült leletanyagot a tudomány önálló kultúraként jegyzi.

A hegység peremén várromok helyét jelző nevek sora szól a magyar középkor történelméről (Odorvár, Cserépvár, Vár-hegy stb.). Kolostor romokat is őriznek a bükki erdők (Szentléleken Pálos, a Barát-völgyben Kartauzi szerzetesek örökén).

A nemzeti park egész területe a jelzett turistautakon szabadon látogatható, de egyes fajok élőhelyeinek megközelítését a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság korlátozhatja.

Speciális érdeklődésű csoportok (madarász, lepkész stb.) a látogatással kapcsolatban tájékozódjanak, kérjék meg a látogatáshoz az igazgatóság engedélyét.

A nemzeti park igazgatóság bemutatóhelyei: Lillafüreden két idegenforgalmi barlang (Szt. István - cseppkő és Anna - mésztufa), Szilvásváradon a Bükk természeti képe kiállítás, A Hór-völgyben Oszlán tájház, helytörténeti gyűjtemény mutatja be a nemzeti park természeti és kulturális értékeit.

Természetismereti bemutató ösvények, sétautak rendszere áll a nemzeti park értékeinek megismerése iránt érdeklődők segítségére.

Bükki Nemzeti Park Igazgatóság
3304 Eger, Sánc u. 6., Pf.:9
Tel.: (36) 411-581, Fax: (36) 412-791