Az
egri Bazilika
Az egri Bazilika építése Pyrker János László érsek nevéhez kötődik,
akit I. Ferenc császár 1827-ben nevezett ki az Egri Főegyházmegye
élére. Pyrker ezt megelőzően velencei pátriárka volt. Világlátottsága
és a művészetek szeretete inspirálta, hogy Hild Józsefet kérje
fel a Bazilika épületének megtervezésére. Az építkezés 1831 februárjában
kezdődött és 1836 májusában fejeződött be. A templomot ünnepélyes
keretek között 1837. május 6-7-én szentelték fel.
Az egri Bazilika hazánk legnagyobb méretű egyházi építményei közé
tartozik. A templomba felvezető klasszikus lépcsősor két oldalát
Marco Casagrande szobrai díszítik: elől a két szent magyar király,
István és László, hátul a két főapostol, Péter és Pál. A bejárat
előtti oszlopcsarnokot a római „Pantheon” mintájára készítették.
A 17 méteres korinthoszi oszlopok timpanont tartanak, melyek latin
nyelvű felirata: Jöjjetek, imádjuk az Urat. A timpanon felett a
Hit, Remény és Szeretet jelképes alakjai találhatóak. A templombelső
kialakítása jóval több időt vett igénybe, mint az építése. A belső
díszítése, az oltárok elkészítése, a mennyezeti freskók festése
közel 120 évig tartott. A díszítés első szakasza 1846-ig lezárult,
amelyben a szobrászmunkák tételei a leglényegesebbek, és ebben
a már említett Marco Casagrande velencei szobrásznak jutott a főszerep.
A fő- és mellékoltárok festményeit, melyek többnyire olasz festőktől
származnak, Pyrker saját magánvagyonából fizette ki. Pyrker János
László 1847-ben hunyt el Bécsben. Szívét az altemplomban a kripta
központi részén temették el kívánsága szerint, mert mint mondotta:
„A szív, mely Egerért dobogott, az legyen az egrieké ”.
A nagy mecénás érsek halála után a belső díszítőmunkák megszakításokkal,
de tovább folytatódtak. 1881-ben a szentély jobb oldalán alakították
ki a máriapócsi csodatévő Szűz tiszteletére szentelt Mária-kápolnát,
amely ma is búcsújáró hely. A baloldali mellékhajó végződésében
1893-94 között állították fel Szent Mihály, a város és a plébánia
egykori védőszentjének tiszteletére szentelt carrarai fehér márvány
oltárt. A szentély és a szószék kialakítására 1904-ben került sor.
A szentély felőli mennyezeti freskókat 1910-ben, a kupola és a
többi boltozatfreskókat 1950-ban készítették. A kóruson található
nagyorgonát 1863-68 között Bartakovics Béla érsek megbízásából
a salzburgi Ludwig Mooser készítette. Többször felújították, legutóbb
2000-2001-ben, a jelenlegi orgona 8018 síppal rendelkezik, 5 manuálos
és 103 regiszteres.
Egyházmegyei könyvtár
Az egri Főgyházmegyei Könyvtárat 1793-ban Eszterházy Károly
püspök alapította amikor megépíttette a Líceum épületét, ahol
egyetemet kívánt létesíteni. Sajnos, az egyetem létesítése nem
sikerült, az épület azonban mindig a tudományt szolgálta, s ma
is ezt a hagyományt követi: a nevét viselő főiskola központi
épülete lett.
Eszterházy mindvégig az egyetemi gondolathoz híven rendezte
be a Líceumot, a könyvtárhoz pedig ennek megfelelően gyűjtötte
Európa-szerte a könyveket, dokumentumokat. Eszterházy püspök
kezdettől fogva nyilvános könyvtárként szerette volna működtetni
a Líceum könyvtárát. Ez országosan is az elsők közé helyezi ilyen
tekintetben az egri intézményt.
Maga a barokk könyvtárterem az épület déli részén helyezkedik
el. Az ide betérő látogatót lenyűgöző látvány fogadja: a méretek
és arányok, a stílusok és színek harmóniája ünnepélyes hangulatot
teremt. A szem óhatatlanul felfelé emelkedik, hogy szinte beleütközzön
Kracker János Lukács (1719-1779) 1778-ban festett, az egész mennyezetet
betöltő döbbenetes szépségű freskójába. A terem másik ékessége
a monumentális faszerkezetű állványzat. Ezt jól tagolja a középen
körbefutó karzat. Az európai viszonylatban is híres bútorzat
tervezője Fellner Jakab. A művészi kivitelezés pedig Lotter Tamás
egri asztalosmester nevéhez fűződik. Külön érdekessége, hogy
építésekor semmilyen fémszerkezetet nem alkalmaztak. A földszinten
16, a karzaton pedig 19 hatalmas polcrendszer áll a gyűjtemény
rendelkezésére. Lotter 1778 tavaszán kezdte el a munkálatokat,
s mintegy három esztendő alatt készítette azt el, felvidéki tölgyből.
Ekkor kezdték el feltölteni az Eszterházy-gyűjtemény anyagával,
hogy 1793. december 28-án megnyithassa kapuit a nagyközönség
előtt. Az épületben található gyönyörű kápolna az államosítástól
kezdve tíz esztendeig üresen állott. 1959-től sikerült elérni,
hogy a könyvtár használatába kerüljön, így legalább meg lehetett
menteni az utókor számára. A kápolna könyvraktárként működött,
a sekrestye pedig sokáig a könyvtár lelke volt. Az intézmény
tervei szerint művészeti bemutatók, kulturális programok helyszíne
lesz a jövőben. Az egri Főegyházmegyei könyvtár nem csupán az
írásba foglalt tudományt bocsátja ingyen rendelkezésére a hazai
és külföldi érdeklődőknek. Az Egerbe látogató turisták szinte
mindegyike megfordul e falak között is.
Jelenleg a hagyatékokból a teológia, filozófia, történettudomány,
néprajztudomány, nyelvészet, művészet kézi- és szakkönyveit gyűjtik.
Az elmúlt kétszáz esztendőben az írott tudomány olyan mennyiségű
jelentős anyaga halmozódott fel a könyvtárban, hogy az egri Főegyházmegyei
Könyvtár megkapta a rangos tudományos könyvtári besorolást, majd
nemrégiben a közkönyvtárit is.
Eszterházy püspök egyetemi könyvtárnak szánta. Több európai
nagyvárosban voltak megbízottai, akik számára könyveket vásároltak.
A könyvtárat 1793-ban nyitották meg 20 000 kötettel. A gyűjteményt
folyamatosan fejlesztik, így jelenleg 162 800 kiadványuk van,
30 különböző nyelven.A látogató találkozik itt unikumnak tekintető
ritkaságokkal is. Ilyenek például Mikes Kelemen törökországi
leveleinek eredeti kéziratai, a magyar széppróza első termékei.
Pyrker érsek hagyatékából származik a 15. századi „Hóráskönyv”.
Itt látható Mozart Magyarországon fellelhető egyetlen levele:
a zeneszerző zseni 1787-ben írta a nővérének. Kurózum Vesalius
1642-ből származó, az emberi test felépítésért bemutató orvosi
könyve. Megannyi nemzeti kulturális örökség és európai örökség
Európa reménybeli kulturális fővárosában.
Az ősnyomtatványok, kódexek megtekintése mellett a könyvtár
berendezése és freskója miatt is érdemes a látogatásra. A gótikus
templomi környezetben a tridenti zsinat egy ünnepélyes ülését
ábrázolja.
Fertálymesterek: egy ritka tisztség
Városunk közigazgatásában találkozunk egy igen
ritka tisztséggel, ez a fertálymesterség . A szó a német Viertel,
negyed kifejezésből ered, és az a magyarázata, hogy a negyedekre
(hóstyákra) osztott város minden negyedének élén állott egy fertálymester,
aki ügyelt a városrész rendjére. 1713-ban a városban még csak
négy negyed volt, száz év múlva, 1823-ban azonban már 12 fertálymestere
volt Egernek. A fertálymesterség a 18. században még nem volt
fizetéssel járó tisztség. A hivatalos iratok, idézések, adóintő
cédulák kihordói voltak, és ügyeltek a közrendre, tűzbiztonságra,
ellenőrizték a városba érkező idegeneket. Az új fertálymesterek
évente február 9-én, Szent Apollónia napján foglalták el hivatalukat,
eleinte a magisztrátus jelölte ki őket, később a negyedek maguk
választották őket a köztiszteletben álló tisztes, vallásos polgárok
sorából. Ettől kezdve nagyobb lett a megbecsültségük is.
Csillagvizsgáló
és „városnéző eszköz"
Az Líceum keleti oldalán található toronyban, ahol az ablakokat
fekete vaspaletta fedi, 1776-ban nyitott meg a csillagvizsgáló.
A kor modern eszközeivel rendezték be. A múzeum nagytermén átlósan
áthaladó márványcsíkon jeleníthető meg az egri csillagászati
dél. II. József 1784-ben betiltotta az intézmény működését, így
az osztrák és angliai műszerek elavultak, nem fejlesztették tovább
őket. A lépcsőkön feljebb haladva egy kicsi szobába, a Csillagász
melegedőbe pillanthatunk be, majd még feljebb haladva a teraszon
pihenésképpen a kilátásban gyönyörködhet látogató. A teraszon
lévő építmény tetején látható egy kupola, melynek két oldalán
hengeres formájú szerkezeteket helyeztek el. Az északi forgó
hengerben levő tükör és lencse segítségével az alatta kialakított
szinten kicsinyke besötétített szobában egy fehér asztalon megjelenik
a város látképe. A camera obscura varázslatos dolog volt 1779-ben,
és napjainkban is az. A készülék maga Edinburghból származik,
az intézmény első csillagásza, Hell Miksa azért működtette ezt
„városnéző eszközt”, hogy a város lakóit és látogatóit és szórakoztassa.
|
