Üdvözlet az olvasónak | Évszázados falak között | Látványosságok | A borok útja | Eger a fesztiválváros
Az Európa Kulturális Fővárosa címért | A fürdők városa | Szomszédolás | Turisztikai információk
 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Évszázados falak között

Az egri Bazilika

Az egri Bazilika építése Pyrker János László érsek nevéhez kötődik, akit I. Ferenc császár 1827-ben nevezett ki az Egri Főegyházmegye élére. Pyrker ezt megelőzően velencei pátriárka volt. Világlátottsága és a művészetek szeretete inspirálta, hogy Hild Józsefet kérje fel a Bazilika épületének megtervezésére. Az építkezés 1831 februárjában kezdődött és 1836 májusában fejeződött be. A templomot ünnepélyes keretek között 1837. május 6-7-én szentelték fel.

Az egri Bazilika hazánk legnagyobb méretű egyházi építményei közé tartozik. A templomba felvezető klasszikus lépcsősor két oldalát Marco Casagrande szobrai díszítik: elől a két szent magyar király, István és László, hátul a két főapostol, Péter és Pál. A bejárat előtti oszlopcsarnokot a római „Pantheon” mintájára készítették. A 17 méteres korinthoszi oszlopok timpanont tartanak, melyek latin nyelvű felirata: Jöjjetek, imádjuk az Urat. A timpanon felett a Hit, Remény és Szeretet jelképes alakjai találhatóak. A templombelső kialakítása jóval több időt vett igénybe, mint az építése. A belső díszítése, az oltárok elkészítése, a mennyezeti freskók festése közel 120 évig tartott. A díszítés első szakasza 1846-ig lezárult, amelyben a szobrászmunkák tételei a leglényegesebbek, és ebben a már említett Marco Casagrande velencei szobrásznak jutott a főszerep. A fő- és mellékoltárok festményeit, melyek többnyire olasz festőktől származnak, Pyrker saját magánvagyonából fizette ki. Pyrker János László 1847-ben hunyt el Bécsben. Szívét az altemplomban a kripta központi részén temették el kívánsága szerint, mert mint mondotta: „A szív, mely Egerért dobogott, az legyen az egrieké ”.

A nagy mecénás érsek halála után a belső díszítőmunkák megszakításokkal, de tovább folytatódtak. 1881-ben a szentély jobb oldalán alakították ki a máriapócsi csodatévő Szűz tiszteletére szentelt Mária-kápolnát, amely ma is búcsújáró hely. A baloldali mellékhajó végződésében 1893-94 között állították fel Szent Mihály, a város és a plébánia egykori védőszentjének tiszteletére szentelt carrarai fehér márvány oltárt. A szentély és a szószék kialakítására 1904-ben került sor. A szentély felőli mennyezeti freskókat 1910-ben, a kupola és a többi boltozatfreskókat 1950-ban készítették. A kóruson található nagyorgonát 1863-68 között Bartakovics Béla érsek megbízásából a salzburgi Ludwig Mooser készítette. Többször felújították, legutóbb 2000-2001-ben, a jelenlegi orgona 8018 síppal rendelkezik, 5 manuálos és 103 regiszteres.

Egyházmegyei könyvtár

Az egri Főgyházmegyei Könyvtárat 1793-ban Eszterházy Károly püspök alapította amikor megépíttette a Líceum épületét, ahol egyetemet kívánt létesíteni. Sajnos, az egyetem létesítése nem sikerült, az épület azonban mindig a tudományt szolgálta, s ma is ezt a hagyományt követi: a nevét viselő főiskola központi épülete lett.

Eszterházy mindvégig az egyetemi gondolathoz híven rendezte be a Líceumot, a könyvtárhoz pedig ennek megfelelően gyűjtötte Európa-szerte a könyveket, dokumentumokat. Eszterházy püspök kezdettől fogva nyilvános könyvtárként szerette volna működtetni a Líceum könyvtárát. Ez országosan is az elsők közé helyezi ilyen tekintetben az egri intézményt.

Maga a barokk könyvtárterem az épület déli részén helyezkedik el. Az ide betérő látogatót lenyűgöző látvány fogadja: a méretek és arányok, a stílusok és színek harmóniája ünnepélyes hangulatot teremt. A szem óhatatlanul felfelé emelkedik, hogy szinte beleütközzön Kracker János Lukács (1719-1779) 1778-ban festett, az egész mennyezetet betöltő döbbenetes szépségű freskójába. A terem másik ékessége a monumentális faszerkezetű állványzat. Ezt jól tagolja a középen körbefutó karzat. Az európai viszonylatban is híres bútorzat tervezője Fellner Jakab. A művészi kivitelezés pedig Lotter Tamás egri asztalosmester nevéhez fűződik. Külön érdekessége, hogy építésekor semmilyen fémszerkezetet nem alkalmaztak. A földszinten 16, a karzaton pedig 19 hatalmas polcrendszer áll a gyűjtemény rendelkezésére. Lotter 1778 tavaszán kezdte el a munkálatokat, s mintegy három esztendő alatt készítette azt el, felvidéki tölgyből. Ekkor kezdték el feltölteni az Eszterházy-gyűjtemény anyagával, hogy 1793. december 28-án megnyithassa kapuit a nagyközönség előtt. Az épületben található gyönyörű kápolna az államosítástól kezdve tíz esztendeig üresen állott. 1959-től sikerült elérni, hogy a könyvtár használatába kerüljön, így legalább meg lehetett menteni az utókor számára. A kápolna könyvraktárként működött, a sekrestye pedig sokáig a könyvtár lelke volt. Az intézmény tervei szerint művészeti bemutatók, kulturális programok helyszíne lesz a jövőben. Az egri Főegyházmegyei könyvtár nem csupán az írásba foglalt tudományt bocsátja ingyen rendelkezésére a hazai és külföldi érdeklődőknek. Az Egerbe látogató turisták szinte mindegyike megfordul e falak között is.

Jelenleg a hagyatékokból a teológia, filozófia, történettudomány, néprajztudomány, nyelvészet, művészet kézi- és szakkönyveit gyűjtik. Az elmúlt kétszáz esztendőben az írott tudomány olyan mennyiségű jelentős anyaga halmozódott fel a könyvtárban, hogy az egri Főegyházmegyei Könyvtár megkapta a rangos tudományos könyvtári besorolást, majd nemrégiben a közkönyvtárit is.

Eszterházy püspök egyetemi könyvtárnak szánta. Több európai nagyvárosban voltak megbízottai, akik számára könyveket vásároltak. A könyvtárat 1793-ban nyitották meg 20 000 kötettel. A gyűjteményt folyamatosan fejlesztik, így jelenleg 162 800 kiadványuk van, 30 különböző nyelven.A látogató találkozik itt unikumnak tekintető ritkaságokkal is. Ilyenek például Mikes Kelemen törökországi leveleinek eredeti kéziratai, a magyar széppróza első termékei. Pyrker érsek hagyatékából származik a 15. századi „Hóráskönyv”. Itt látható Mozart Magyarországon fellelhető egyetlen levele: a zeneszerző zseni 1787-ben írta a nővérének. Kurózum Vesalius 1642-ből származó, az emberi test felépítésért bemutató orvosi könyve. Megannyi nemzeti kulturális örökség és európai örökség Európa reménybeli kulturális fővárosában.

Az ősnyomtatványok, kódexek megtekintése mellett a könyvtár berendezése és freskója miatt is érdemes a látogatásra. A gótikus templomi környezetben a tridenti zsinat egy ünnepélyes ülését ábrázolja.

Fertálymesterek: egy ritka tisztség

Városunk közigazgatásában találkozunk egy igen ritka tisztséggel, ez a fertálymesterség . A szó a német Viertel, negyed kifejezésből ered, és az a magyarázata, hogy a negyedekre (hóstyákra) osztott város minden negyedének élén állott egy fertálymester, aki ügyelt a városrész rendjére. 1713-ban a városban még csak négy negyed volt, száz év múlva, 1823-ban azonban már 12 fertálymestere volt Egernek. A fertálymesterség a 18. században még nem volt fizetéssel járó tisztség. A hivatalos iratok, idézések, adóintő cédulák kihordói voltak, és ügyeltek a közrendre, tűzbiztonságra, ellenőrizték a városba érkező idegeneket. Az új fertálymesterek évente február 9-én, Szent Apollónia napján foglalták el hivatalukat, eleinte a magisztrátus jelölte ki őket, később a negyedek maguk választották őket a köztiszteletben álló tisztes, vallásos polgárok sorából. Ettől kezdve nagyobb lett a megbecsültségük is.

Csillagvizsgáló és „városnéző eszköz"

Az Líceum keleti oldalán található toronyban, ahol az ablakokat fekete vaspaletta fedi, 1776-ban nyitott meg a csillagvizsgáló.

A kor modern eszközeivel rendezték be. A múzeum nagytermén átlósan áthaladó márványcsíkon jeleníthető meg az egri csillagászati dél. II. József 1784-ben betiltotta az intézmény működését, így az osztrák és angliai műszerek elavultak, nem fejlesztették tovább őket. A lépcsőkön feljebb haladva egy kicsi szobába, a Csillagász melegedőbe pillanthatunk be, majd még feljebb haladva a teraszon pihenésképpen a kilátásban gyönyörködhet látogató. A teraszon lévő építmény tetején látható egy kupola, melynek két oldalán hengeres formájú szerkezeteket helyeztek el. Az északi forgó hengerben levő tükör és lencse segítségével az alatta kialakított szinten kicsinyke besötétített szobában egy fehér asztalon megjelenik a város látképe. A camera obscura varázslatos dolog volt 1779-ben, és napjainkban is az. A készülék maga Edinburghból származik, az intézmény első csillagásza, Hell Miksa azért működtette ezt „városnéző eszközt”, hogy a város lakóit és látogatóit és szórakoztassa.

 

 

1. oldal | 2. oldal | 3. oldal