A világpolgár hagyatéka

A világhírű képzőművész a Heves megyei Selypen született. Az 1980-as évek végén Eger városának adományozta képei jelentős részét.
Kepes György a két világháború közötti progresszív fiatalok (Hegedűs Béla, Korniss Dezső, Schubert Ernő, Trauner Sándor, Veszelszky Béla, Vajda Lajos) csoportjához tartozott. A Képzőművészeti Főiskolán Csók István tanítványa volt. Nem fogadta el a hivatalos művészet konzervatív, neo barokkos irányát, új, a kor társadalmának kérdéseire megfelelőbb kifejezési formákkal válaszolni képes művészetet akart teremteni. 1930-ban Moholy-Nagy László hívására Berlinbe ment, ahol megismerkedett a Moholy-Nagy környezetében megforduló Bauhaus eszméket hirdető művészekkel. E találkozásoknak és a pezsgő berlini művészeti életnek köszönhetően Kepes felhagyott a festészettel és új médiumok felé fordult. Filmterveket, forgatókönyveket készített és a fotóhasználat újfajta lehetőségeit kutatta.
A különféle médiumokkal folytatott kísérletei, alkotói eredményei nem választhatók el oktatási programjaitól, a művészeti iskolákban kifejtett tevékenységétől. A legjelentősebb talán az egész Kepes életműben a fénykurzus, mint tanítási program és a fénykísérletek eredményei, mint művek, festmények, fotók, fotogramok.
Később a nagy írásos műben, az úgynevezett Fény-könyvben összesítette eredményeit. A vizuális nevelés területén végzett kiemelkedő elméleti és gyakorlati munkáját igazolják az irányításával készített magas színvonalú hallgatói műhelymunkák is. Kepes olyan nagy építészekkel dolgozott együtt, mint Walter Gropius, Luigi Nervi, Pietro Belluschi és Carl Koch. Üvegablakokat, mozaikokat, tűzzománc faliképeket, festett fém szobrokat, fényfalakat, programozott kinetikus műveket készített szerte a világban.
Kepes György élete végéig hitt abban, hogy a művészet segítségével az ipari civilizáció, mint a modern ember valós környezete, az elidegenedés világa helyett a kívánt urbanizált és humanizált természetté válik.
Kepesi gondolat: "Egyszerre kell rendelkeznünk a tudós agyával, a festő szemével és a költő szívével". Ennek jegyében vállalt feladatot Eger városa is a Vizuális Központ létrehozásával.

Összefog a város és a főiskola

Eger nagy nemzetközi hírnévre tehet szert a művészetek terén a Kepes hagyatékkal. Ezzel együtt azonban mindennapi gondja is a gyűjtemény. Most éppen melyik oldal hangsúlyosabb?
- Jelenleg is érvényes mindkettő - fogalmaz dr. Törőcsik Miklós, Eger alpolgármestere - Új helyre költözik a hagyaték, a kiállítási anyag, ám nem csak egyszerű átköltöztetést tervezünk, hanem egy új szemléletű tárlatot. Somogyi Pál építész tervei már elkészültek a Kossuth utcai zsinagóga átalakítására, a gondunk most az: hogyan tudjuk megvalósítani ezeket a nagyívű, korszerű terveket.
- Az új Kepes Vizuális Központ mi ben különbözne az eddigi kiállítási helyszíntől?
- Nem egyszerűen kiállítást tervezünk, hanem úgynevezett vizuális központot, egy nagyszabású művészeti attrakciót, amely színvonalas látnivalót kínál az ide érkezőknek is. Olyan látványkörnyezetet, ahol a Kepesi szellem és gondolkodás érvényesülhetne: a fényművészet, a látás új módja.
- Manapság az egriek gondolkodása egyre inkább 2010 körül forog: Európa kulturális fővárosa címre pályázik a
város. Hol a helye ebben a pályázatban a Kepes Vizuális Központnak?
- A pályázat négy fő eleme közül az egyik arról szól, hogy létrehozzuk ezt a 400 milliós beruházást jelentő új vi zuális központot. Interaktív jelleggel, úgy, hogy ebben az alkotó művész és az oktatás is szerepet kapjon. Nemzetközi kapcsolatrendszerét, például a fényszimpóziumokat, és az egész megjelenítését más szintre kell emel ni. Ebben szerepet vállal az önkormányzat, a Nemzetközi Kepes Társa ság és az Eszterházy Károly Főiskola is. Kepes György gondolkodása és a kulturális főváros pályázat teljesen összhangban van. Ennek építőkövei a városban otthonra lelt fényszimpózi umok, a főiskola Nemzetközi Kepes György Művésztelepe, de bekapcsolódik a rajz és a fizika tanszék is.
- Főiskolánkon a vizuális kultúrának komoly tradíciói vannak - folytatja a gondolatmenetet dr. Hauser Zoltán, az
Eszterházy Károly Főiskola rektora. - Korábbi tanszékvezetőnkkel, Nagy B. István Munkácsy-díjas festőművészszel az országban elsők között kezd tük el oktatás korszerűsítését azzal, hogy ma már rajz-vizuális kommunikáció szakosokat képezünk. A fejlesz tés bizonyítéka, hogy kapcsolódunk aKepes György Nemzetközi Vizuális
Központ létrehozásához. Nemzetközi, hiszen Kepes György maga is világpolgár volt a fogalom legnemesebb értelmében. Megtettük ajánlatunkat a városnak, hogy a főiskola kész infrastruktúrát biztosítani a Nemzetközi Kepes György Vizuális Központ ré szére az almagyar-dombi campusunkon. A várossal együtt keressük a hazai és nemzetközi erők bekapcsolásának lehetőségét. Mindezzel együtt is a neheze még ezután következik: a fenntartható működés biztosítása. De én optimista ember vagyok.

Város épül a város alatt

Eger a különbözőségekben megvalósuló egység, az ellentétek, a sötétség és a fény, a lent és fent, a mélység és a magasság városa. Eger nemér véget a földben: a város magaskultúrája folytatódik a mélyben.

A város alatti pincerendszer ágasbogas termeibe igazi multikulturális csodapalotát varázsol a teremtő képzelet, és odahord minden kincset, amit a város lakói a századok során felhalmoztak.
Az a cél, hogy ne pusztán múzeum jöjjön itt létre, hanem igazi, pezsgő város a város alatt: nézelődő és vásárló turistákkal, árusokkal, játszó gyerekekkel, szórakozó fiatalokkal és a dolgukra siető egriekkel. A régészeti kutatások eredményeit felhasználva eleveníti meg az elsüllyedt korokat a felszínen lüktető huszonegyedik századi város alatt.
A föld alatti helyiségekben régizene együttesek koncertjei, hang- és fényjátékok, hadijátékok szórakoztatják majd a látogatókat, és éttermekben, kávézókban, borozókban sem lesz hiány. Ugyancsak a föld alatt valósul meg a város patinás felsőoktatási intézményének, az Eszterházy Károly Főiskolának a beruházásában az a létesítmény, amely a több száz éves Líceum épülete alatt kap helyet. Ide a XXI. század kihívásainak és követelményeinek megfelelő, három szintes
tudásközpontot terveznek, ahol helyet kap könyvtár, informatikai és multimédiás szint, színház- és konferencia terem is. Ez a tudásközpont a tervek szerint összekapcsolódik majd valamennyi város alatti szakasszal és a mélygarázzsal is, így létrejöttével teljesen átalakul a főiskola főépületének helyet adó Eszterházy tér.
Az elképzelések szerint az Európai Unió minden egyes tagországa külön-külön pinceágat kapna a város alatt, amelyet a saját belátása szerint rendezbe, és ahol 2010-ben, amikor - a helybéliek reményei szerint - Eger lesz Európa Kulturális Fővárosa, saját kulturális programot bonyolíthat le. A történelmi megbékélés jegyében kérik fel Törökországot: nyisson "török kulturális konzulátust" Egerben a 2010-es évre, amikor különböző politikai fórumokat és nemzetközi konferenciákat lehetne rendezni a Törökország uniós csatlakozásával kapcsolatos kérdések megvitatására is.