Miért veszünk részt az Európa Kulturális Fővárosa pályázaton?

1. A városban kialakult szlogen alapján Eger ezer év alatt ezer érvet gyűjtött ahhoz, hogy megfeleljen a pályázati kiírás feltételeinek, ill. a cím elnyerésével együtt járó rangnak.

2. A város régóta viseli a magyar Athén nevet, ezzel is jelezve, hogy már ma is Magyarország egyik kulturális fővárosa:

• gazdag kulturális örökségekben, épített környezete és szellemi öröksége egyaránt számottevő (vár, barokk műemlékek, egyházi kultúra, törökkor építészeti emlékei)
• kortárs művészeti kezdeményezései és kísérletei nemzetközi léptékűek (Kepes projekt, mozgásművészet, színjátszás)
• közművelődési színterei az intézményi és civil szférában egyaránt megtalálhatóak, a civil kulturális szerveződések meghatározóak az ágazatban,
• a főiskola a régiónak nem csak jelentős tudományos-oktatási bázisa, hanem számottevő kulturális-szellemi centruma is,
• a város kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik,
• a városnak megvannak a kulturális nagykövetei: pl. Alexander Bródy, Kepes András stb., akik nemzetközi színtereken közvetíthetik a városnak Európa felé megfogalmazódó üzenetét: Eger Európa találkozóhelye, kapocs a különböző kultúrájú és vallású népek számára.

3. Eger az igazi város: Európa kicsiben. Mint ahogy Márai írja: „Nem úgy város, mint Budapest vagy Berlin, hanem igazibban.”

Mit remélünk az Európa Kulturális Fővárosa cím elnyerésétől?

• a pályázat készítése összefogást gerjeszt a városban élő legkülönbözőbb csoportok között,
• elősegíti a párbeszédet és a közös gondolkodást saját dolgainkról,
• a pályázat lehetőség arra, hogy számba vegyük értékeinket, listázzuk teendőinket,
• felelősséggel gondolkodjunk a jövő nemzedékéről, a ma gyermekeiről és ifjairól.

A Kulturális Főváros pályázat legfőbb kritériuma, hogy a város be tudja vonni a fiatalokat és a gyerekeket az „európai cselekvésbe”. Eger, mint diákváros számára különösen fontos a diákság aktivizálása. A „hogyan”- ra Kepes György gondolatai adhatnak választ:

„…a városi környezet tele van csúnya sebhelyekkel. Könnyelmű sietségünkben elrontottuk a tájakat, és olyan városokkal vettük körül magunkat, amelyekre aligha lehetünk büszkék. Gyermekeink, akik ilyen környezetben élnek, aligha kapnak valami sugallatot arra nézve, hogy milyen tulajdonságok szükségesek városaik újjáalakításához és annak a rondaságnak az eltüntetéséhez, amelyet mi hagytunk rájuk örökül. Spekulálunk, hogyan tanítsuk meg gyermekeinket arra, hogy az alkotó szemével nézzék a dolgokat. Nos, ahhoz, hogy megtanítsuk a gyermekeinket „dolgokat nézni”, olyan dolgokat kell adnunk nekik, amelyeket érdemes nézni.”

Mit jelent a városnak, ha megnyerjük az Európa Kulturális Fővárosa címet?

• a város ismertsége növekszik Európa-szerte,
• felgyorsulhatnak azok a fejlesztések, amelyek jelenleg pályázat-kész projektként rendelkezésre állnak (város a város alatt, Kepes központ, Trinitárius templom, Kis Zsinagóga, Szent Miklós városrész, Forrás, Bábszínház, Könyvtár, felnémeti közösségi ház és könyvtár stb.)
• megnövekedhet a befektetői tőke érdeklődése a város iránt,
• a fejlesztések eredményeként nem csak a város arculata változik meg, hanem egy élhetőbb város lesz Eger (pl. közterek bővített funkciókkal, buszterminál helyén park mélygarázsok, több közösségi színtér és park)
• a megvalósult beruházások hosszan fenntartható érdeklődést biztosítanak az európai közösségből érkezők számára (pincerendszer bemutatása, tudásközpont, mint új konferencia helyszín, a felújított műemlék épületek, mint fesztiválok helyszínei, stb.)
• megerősödhetnek a helyi turisztikai vállalkozások,
• Eger a minőség városa lesz.

„Ha városainkat megfelelő emberi környezetté tudjuk alakítani, akkor ismét megteremthetjük az emberi élet harmonikus feltételeit.” (Kepes György)