Az egyes pályázó városok és a kulturális szektor valamennyi érdeklődője számára talán az a legfontosabb, hogy éppúgy tisztában legyen ennek a nagyméretű közösségi akciónak a jelentőségével, ahogy annak jellegével is!

Jelentőségét tekintve talán úgy lehetne leginkább érzékeltetni a dolgot, hogy Európában a kultúra területén a Kulturális Főváros-akció lebonyolítása megközelítőleg olyan a város számára, mint a sportszektorban az olimpiáé. Csak kiragadott példaként érdemes megemlíteni Glasgow-t (ugyanakkor némi tendenciózussággal is, hiszen az 1990-es glasgow-i Kulturális Főváros-akció volt az első, mai értelemben vett és egy rendkívül eredményes új paradigma mentén megszervezett eseménysorozat), ahol a rendezvények összlátogatószáma elérte a 8,3 millió (!) főt, a magánszektorból 350 vállalkozás szállt be az akcióba, több mint 10 millió font tiszta bevételt eredményezett, kb. 5200 kulturális, valamint sportesemény került megrendezésre és összesen kb. 22 000 ember (!) vett részt annak lebonyolításában.

Roppant fontos ugyanakkor megérteni, hogy a Kulturális Főváros-akció nem fesztivál jellegű megmutatkozás, azaz nem szabad azt egy 11–12 hónapra kibővített fesztiválként elképzelni. Egyrészről ugyanis fontos szempont, hogy a város lakossága együtt tudjon élni az eseménnyel, mi több, szeresse azt és aktívan vegyen részt benne; másrészről magának a vállalkozásnak az alapelvei egészen mások. Az ugyanis nem a reprezentativitás elve szerint szerveződik. Nem elsődleges célja az, hogy szisztematikus keretek között, arányosan biztosítson lehetőséget pl. egyes nemzetek bemutatkozásának. A projekt sokkal inkább úgy képzelendő el, mint egy nagy műalkotás, amelynek anyaga maga a város és a város élete. Ebbe a műalkotásba pedig „a művész” (a projektigazgató és a kuratórium) azt vesz be, amit akar, döntésének egyetlen motiváló elve a város köré megálmodott koncepcióba és filozófiába való illeszkedés (Graz esetében ez például a „Graz darf alles” [Graznak mindent szabad] és a – már említett – „Kultur als Lebensmittel” [A kultúra mint élelmiszer]-jelmondatok köré építkezés volt). Ahogy a hivatalos grazi honlapon Wolfgang Lorenz intendáns fogalmaz: „Az ezredforduló után egy kulturális főváros nem egyszerűen egy hely, ahol egy évig jelen van a művészet, hanem egy toposz, amely európai kulturális értéktöbbletet állít elő.” A művészeti fesztiválok hagyományos szerkezete helyett elsősorban a köztérhasználat, az építészet, az új mediális művészetek és a kutatás-fejlesztés különböző formáinak egyfajta jól átgondolt koncepcionalitás mentén való összjátékát szükséges tehát megvalósítani. Éppen ezért az Európa Kulturális Fővárosa-projekttel szembeni elvárások nagymértékben épülnek az infrastruktúra-fejlesztés, a városkép-átalakítás, az innováció, a kulturális és turisztika-politika fejlesztésére, egy ország kulturális, tudományos és művészeti tőkéjének mobilizálására.

Alapvető elvárás a kandidáló város pályázatával kapcsolatban, hogy az legyen képes a város kulturális hagyományait, örökségét és a hosszú távú kulturális folyamatokban betöltött szerepét európai kontextusban megjeleníteni és feldolgozni. A koncepcióval és az azt megvalósító programsorozattal szemben elvárásként fogalmazódik meg tehát, hogy egyfajta európai dimenzióval bírjon. Juttassa kifejezésre az adott városnak az európai kultúra és művészet kialakulásához, fejlődéséhez való hozzájárulását a múltban és a jelenben. Legyen képes a várost az európai kultúra és művészet térképén elhelyezni, a város önnön európaiságát meghatározni.

Központi eleme a pályázatokkal szemben támasztott követelményeknek a regionalitás hangsúlyos jelenléte. A pályázati elképzeléseknek meg kell tudni mutatniuk, hogy a város miképpen kívánja a Kulturális Főváros-év által kínált presztízs-értéket és infrastrukturális beruházásokat az adott régió egésze fejlődésének elősegítése érdekében felhasználni. Az akció tehát nemcsak hogy nem állhat meg a „várostáblánál”, de a pályázatnak egyértelművé kell tennie régiófejlesztésre vonatkozó elképzeléseit is.

A pályázatnak ezen kívül hangsúlyt kell helyeznie az eseménysorozat alatt vagy annak megvalósítása során létrehozott (felújított) intézmények és intézményrendszerek további működtetésével és hasznosításával kapcsolatos tervekre, valamint az eseménnyel összefüggésben mutatkozó szociális-gazdasági fejlődés lehetőségeire. A pályázatnak tehát tartalmaznia kell a város elképzeléseit a kultúra régióban betöltött szerepének hosszú távú erősítését és az ezáltal várható hatásokat illetően csakúgy, mint a nagyberuházások gazdaságélénkítő hatása és a kulturális, turisztikai infrastruktúra általános fejlesztése következtében mutatkozó gazdasági növekedés fenntarthatóságára és hosszú távú kihasználására vonatkozó elképzeléseket.

Az Európa Kulturális Fővárosa-programsorozat már lassan két évtizede van életben, és azóta sikere egyre nő az Unió polgárainak körében. Az eseménynek elsőkként otthont adó városok elképzelései még gyakran kiforratlanok voltak, és általánosságban elmondható, hogy csak kevéssé voltak képesek a kulturális szektorban rejlő lehetőségek komplex és hosszú távú kiaknázására. Az adott városban megrendezésre kerülő programok a pozitív gazdasági, társadalmi és kulturális hatásokat generáló projekt helyett inkább csak egy, adott éven át tartó kulturális fesztivál lendületét mutatták.

Forrás: Európa Kulturális Fővárosa Tájékoztató kiadvány

http://kultura.hu/nkom/nkom/europa_kulturalis_fovarosa/news/D999_news_19770.html