| Néhány
gondolat a pályázatról, Eger kulturális életéről és a város
lehetőségeiről
Írta:
Protovinné Zsilinszky Erzsébet,
Eger MJV Polgármesteri Hivatala
Idegenforgalmi és Kulturális Irodájának vezetője
1. Az "Európa Kulturális Fővárosa" program a Kultúra
2000 keretprogram 3. akciója. Az országból tudomásunk
szerint 5 pályázó jelentette be hivatalosan szándékát a minisztérium
felé, hogy benyújtja pályázatát. A kandidáló városok képviselői
néhány hete Regensburgban találkoztak egy konzultáción, amely
jó alkalom volt arra, hogy tisztázzuk: Magyarország a
2010-es részvétellel mindenképpen nyer, bármelyik város
is viseli majd a kitüntető címet.

A hozadékok tekintetében két szakaszra
lehet bontani az akciót: a pályázati szakasz előnye, hogy
a város újragondolhatja értékeit, lehetőségeit, fejlődési
perspektíváit. A gazdaságfejlesztést új aspektusból, a kultúra
aspektusából vizsgálhatják meg az érintettek, annak régiós
kihatásaival együtt. A témával kapcsolatos közösségi gondolkodás
segítheti a partneri együttműködés újrafogalmazását, elsősorban
a vállalkozói és a civil szféra között. Az előminősítés és
a kampány időszakában számos hazai és külföldi PR akció ad
lehetőséget az ismertség növelésére, amelynek turisztikai
és befektetői oldalról is mérhető eredménye lehet. A brüsszeli
döntést követő felkészülési szakaszban a nyertes városban felgyorsulnak
az infrastrukturális beruházások, koncentrálódnak a pénzügyi
források, amelynek eredményeiből nemcsak a helyi lakosság,
hanem a régió is profitál. A program „érinthetően” kapcsolja
be a nyertes várost a közösségi vérkeringésbe.
2. Eger az akció kapcsán tovább hangsúlyozza
a történelmi korszakokban kialakult európaiságát, és ezt
újabb értékeivel együttesen formálja egységes arculattá.
Az 1000 éves történelmi alapokra építve, túlmutatva a vár,
a barokk és a borok adta lehetőségeken, újszerűbb vonzerőkkel
vonul be városunk az európai köztudatba. Eger 1000 éve alatt
1000 érvet gyűjtött ahhoz, hogy sikerrel képviselje országunkat
egy összeurópai projektben.
3. Az Európa Kulturális Fővárosa akció természetesen egész
éves programkínálatot is jelent 2010-ben. Amennyiben városunk
nyer, azokon a rangos összművészeti és gasztronómiai fesztiválokon
építkezik tovább (Egri Tavaszi Fesztivál, Fesztivál a barokk
Egerben, Agria Játékok, Végvári Vigasságok, Egri Bikavér Ünnep,
Műemlékvédelmi Egyetem, Filmművészeti Nyári Egyetem stb.),
amelyek elsősorban a kortárs művészetek bemutatását és a művészetek
közötti párbeszédet célozzák.
A város rendelkezik azzal a művészeti
tőkével, amely biztos
alapot jelenthet egy összeurópai eseménysor lebonyolítására.
Ebben partnerként számíthatunk testvérvárosainkra és művészeti
intézményeink külföldi partnerkapcsolataira.

4. A vállalkozói aktivitás, az önkormányzati
ösztönző-politika és saját fejlesztési elképzelések összhangjának
megteremtése egy hosszú távú folyamat eredménye. Tervezett fejlesztések:
a Forrás Gyermek-Szabadidő Központ és a Harlekin Bábszínház,
a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár rekonstrukciója, a
Kepes Vizuális Központ költöztetése, a Kis-Zsinagóga kulturális hasznosítása,
a Város a Város alatt program kidolgozása, az EGAL klubnak,
mint a "köztes kultúra" bázisának felújítása.
5. Eger elképzelései a közlekedési infrastruktúra fejlesztésében
a megyei és regionális elképzelésekkel összhangban állnak.
Előkészítő szakaszban van az Eger-Egerszalók völgyfeltáró összekötő
út létrehozása, az Egert elkerülő tehermentesítő út, valamint
az Egert az M3-as autópályával összekötő autóút is. Turisztikai
szempontból a kerékpárút hálózat fejlesztése élvez prioritást.
6. A költségvetés tekintetében az önkormányzati kötelezettségvállalások
mellé jelentős szponzori és vállalkozói aktivitás várható a
fellendült ipar miatt. Érezhető az egri székhelyű cégek és
nagyvállalatok kultúratámogató hozzáállása már a jelenben is.
Mindezeket kiegészítve Eger számít a Strukturális Alapok, a
Regionális Operatív Program, valamint egyéb uniós és hazai
forrásokra is.
7. A jelenlegi állás szerint a város képviselőtestülete,
civil szervezetei és intézményei pozitív hozzáállása jelzi,
hogy Egernek pályáznia kell a címre. A pályázatban való részvétel
egyrészt tisztelgés a várost építő nagy elődök előtt, másrész
felmutatása annak az elvégzett munkának, amelyet az önkormányzatiság
másfél évtizede alatt a testületek tettek mindazért, hogy a
város a jövőben is megőrizhesse "szellemi és turisztikai
központ" státuszát. Ebből az aspektusból indifferens,
hogy még kik pályáznak. Budapest meghívása a pályázatba a pályázatot
kiírók felelőssége: a főváros az a hely, ahol minden koncentráltan
megjelenik, ezért a kulturális infrastruktúra és a művészetek
megjelenése tekintetében a fővárossal szemben természetesen
egyik város sem versenyezhet.
A különböző fajsúlyú városok között azonban
az lehet nyerő, aki képes az egyediséget olyan formában hangsúlyozni,
ami elnyeri a bírálók tetszését. Egerben van fantázia, bízunk
a sikerben!

|