Eger az atombunkert is megnyitná

Akár befutó is lehet Eger a 2010-es kulturális fővárosi címért folyó versenyfutásban. Egyebek mellett a kiterjedt pincerendszerrel és egy különleges panelrekonstrukcióval igyekeztek elkápráztatni a zsűrit.

Tóth-Szenesi Attila
Index.hu, 2005. október 15.
Tovább a teljes cikkhez >>

Eger is szót kér

Tisztelt pályázatíró és -bíráló kollégák! Konrád György legutóbbi megszólalásából (Mit mutassunk? ÉS, 2005/39.) idézve: "mint fizetett kulturális menedzser", mint közhivatalnok, mint az egri pályázat koordinátora kívánnék néhány gondolatot hozzáfűzni az előttem szólókhoz az Európa Kulturális Fővárosa-témában.

Protovinné Zsilinszky Erzsébet
Élet és irodalom, 2005. október 7.
Tovább a teljes cikkhez >>

"Intim hangulatot kínálunk" 

Eger fényjárdával és tudáspincével pályázik az Európa Kulturális Fővárosa címre

Eger is pályázott az Európa Kulturális Fővárosa címre. Protovinné Zsilinszky Erzsébet, az Idegenforgalmi és Kulturális Iroda vezetője szerint intim kisvárosi hangulatot kínálnak. A város alá például a Csodák Palotájához hasonló tudásparkot, középkori játszóteret, látványparkot terveznek.

Bóta Gábor
Magyar Hírlap, 2005. szeptember 29.
Tovább a teljes cikkhez >>

A fővárosi címről döntenek

Az Európa Kulturális Fővárosa 2010 pályázat külföldi és magyar szakemberekből álló, 14 tagú bírálóbizottsága október közepén teszi meg javaslatát arról, hogy melyik város legyen a győztes.

RM
Heves Megyei Hírlap, 2005. szeptember 24.
Tovább a teljes cikkhez >>

Egy mindenkit visz

Közös fellépésre készülnek az európai kulturális fővárosi címre pályázó magyar városok.

RM
Heves Megyei Hírlap, 2005. május 7.
Tovább a teljes cikkhez >>

Európa-napok: tánc a téren

A már egy hete tartó Európa-napok rendezvénysorozatának részeként mutatják be ma 21 órakor a Dobó téren a Táncbeli táncszók című performanszt

Heves Megyei Hírlap, 2005. május 7.
Tovább a teljes cikkhez >>

Sokszínű, fiatalos, kreatív

A kívülálló számára akár hosszadalmasnak és nehézkesnek is tűnhet az a processzus, amellyel a magyar kormány megpróbálja kiválasztani a 2010. év Európa kulturális fővárosát; könynyen meglehet viszont, hogy a pályázatra építő módszer európai modellé válik. Legalábbis erre tesz javaslatot az a zárónyilatkozat, amelyet hétfőn, Budapesten fogadtak el a kulturális városokról szóló nemzetközi konferencia résztvevői.

N. Kósa Judit 
Népszabadság, 2005. május 3.
Tovább a teljes cikkhez >>

Látványséta pincében, fürdőben

Az Európa-napok több mint egy héten át tartó rendezvénysorozatának részeként a megyeszékhely olyan műemlékeinek a kapuit is megnyitották az Eger Nyitva program keretében, amelyeket a hétköznapokon nem látogathat a nagyközönség.

Sike – Szuromi
Heves Megyei Hírlap, 2005. május 3.
Tovább a teljes cikkhez >>

Esély van, ígéret nincs

Egernek jók az esélyei az Európa Kulturális Fővárosa 2010 cím elnyerésére, de ez természetesen nem ígéret - mondta pénteken a hevesi megyeszékhelyen Bozóki András kulturális miniszter, aki megtekintette a kulturális fővárosi projekt helyszíneit. A tárca vezetője hangsúlyozta: azok a települések, amelyek nem nyernek a pályázaton, ennek ellenére előnyös helyzetben lesznek, hiszen kidolgozott fejlesztési elképzeléseik megvalósulnak majd, csak időben később, egy-két éves csúszással.

RM
Heves Megyei Hírlap, 2005. április 23.
Tovább a teljes cikkhez >>

Nem kopik a polgármesteri szék

Mostanában – az Európa Kulturális Fővárosa pályázatnak is köszönhetően – Egerről a megszokottnál is több szó esik az országos sajtóban. Az itt élők is úgy érzik: általában is, de most különösen jó egrinek lenni. Ennek kapcsán kérdeztük a város polgármesterét, dr. Nagy Imrét.

Sike Sándor
Heves Megyei Hírlap, 2005. április 16.
Tovább a teljes cikkhez >>

Cork tizenötmillió eurója

Hét magyar város augusztus közepéig nyújtja be finanszírozási tervét

A programajánlat mellett immár a részletes pénzügyi tervet is ki kell dolgoznia a 2010-ben Európa kulturális fővárosa címére pályázó hét magyar városnak. A címet eddig elnyert városok átlagosan kilencmilliárd forintot költöttek rendezvényeikre, amelyekre - miként az egy miskolci tanácskozáson kiderült - az unió nem ad támogatást.

Népszabadság, 2005. április 14
Tovább a teljes cikkhez >>

Forgatókönyvírók kerestetnek

Az Európa Kulturális Fővárosa 2010 programhoz kapcsolódóan a megyeszékhely polgármestere pályázatot hirdet általános és középiskolás tanulók részére egy Egert bemutató, a kortárs fiatalokat kül- és belföldről egyaránt a történelmi városba invitáló film forgatókönyvének megírására – hangzott el tegnap, a Városházán megrendezett szokásos heti sajtótájékoztatón.

RM
Heves Megyei Hírlap, 2005. április 14.
Tovább a teljes cikkhez >>
Pályázati kiírás >>

Együtt a versengő városok

A lillafüredi Hotel Palotában Európai Workshop elnevezéssel szervezett találkozót Miskolc önkormányzata az Európa Kulturális Fővárosa 2010 pályázatra nevezett városok vezetőinek, valamint a programban részt vevő munkatársaknak

Sike
Heves Megyei Hírlap, 2005. április 11.
Tovább a teljes cikkhez >>

Tizenhárom program pályázatokkal

A megyeszékhely szeretné elnyerni az Európa kulturális fővárosa címet – hangsúlyozta Szántósi Rafael, Eger alpolgármestere.

M. K
Heves Megyei Hírlap, 2005. április 8.
Tovább a teljes cikkhez >>

Európa kulturális fővárosa: Eger továbbjutott

A tizenegy jelentkező városból hét – Eger, Miskolc, Pécs, Győr, Sopron, Budapest és Debrecen – jutott tovább az „Európa kulturális fővárosa 2010” cím elnyerésére kiírt pályázat második fordulójába – jelentette be hétfőn Bozóki András kulturális miniszter. A tárca vezetője a héttagú szakértői bizottság javaslatát elfogadva hozta meg döntését. A testület „nem javasolta továbbjuttatni Kaposvár, Kecskemét, Székesfehérvár és Veszprém pályázatát”

Heves Megyei Hírlap, 2005. március 8.
Tovább a teljes cikkhez >>

Nagyszeben már főváros lesz

Luxembourggal együtt Európa kulturális központja 2007-ben

Magyarországon még most pályázik tucatnyi város, hogy 2010-ben a kontinens egyik alkalmi központja lehessen, az viszont már biztos, hogy Nagyszeben – párosban Luxembourggal – 2007-ben Európa kulturális fővárosa lesz.

Tibori Szabó Zoltán
Népszabadság, 2005. március 5.
Tovább a teljes cikkhez>>

Magyar hónap kezdődött Írországban
Eger is bemutatót tartott Corkban

A 2005. év európai kulturális fővárosában, az írországi Corkban február 1-jén nyílt meg az Enlargement (Bővítés) című, az új uniós tagországok arculatát és művészetét ismertető éves programsorozat magyar hónapja. A templomból kiállítótérré alakított Cork Vision Centre közönsége február 26-áig Lugossy Mária szobrait és Gaál József festményeit tekintheti meg a „Szabadulás” és az „Álomban létező” című kettős tárlaton. Ugyanitt mutatkoznak, illetve mutatkoztak be a 2010-es Európa Kulturális Fővárosa címre pályázó magyar városok, köztük természetesen Eger is.

H. A.
Heves Megyei Hírlap, 2005. február 14.
Tovább a teljes cikkhez >>

Tudásközpont a föld alatt
Eger

Tizenegy magyar város - köztük Eger - pályázott arra, hogy 2010-ben Európa kulturális fővárosa legyen. Sorozatunkban ezúttal - Sopron, Győr, Pécs és Debrecen után - Eger pályázatának alapgondolatát, érdekességeit mutatjuk be.

Kácsor Zsolt
Népszabadság 2005. február 12.
Tovább a teljes cikkhez >>

Együtt a kulturális fővárosért: nagyobb lehet Eger híre
KÖZÖSEN
A szocialista és a fideszes honatya nyilatkozata

Tegnap a sajtó nyilvánossága előtt írta alá közös nyilatkozatát dr. Nagy Imre, a megyeszékhely polgármestere, szocialista honatya és dr. Nyitrai Zsolt fideszes országgyűlési képviselő: mindkét politikus közös munkát ígér az Európa Kulturális Fővárosa 2010 pályázat sikeréért.

A nyilatkozat értelmében Eger a lehetőségek városa. „A város fejlődése, országos és európai szerepvállalása közös ügyünk. A Kulturális Főváros-program mindig komoly lehetőségeket hoz a rendező város számára. Ebből nem maradhat ki Eger sem. Gondolunk a jövőre, csatlakozni kívánunk a lehetőségekhez. Erősítsük meg Egerben az infrastrukturális fejlesztéseket, hívjuk meg a városba a külföldi vendégeket! Vegyünk részt mi is a közös sikerben. Ez városépítő lehetőség Eger számára. Ezért szeretnénk csatlakozni a jövőhöz. A cím elnyerése nemcsak egy világra szóló esemény, hanem egyben a város fejlődési lehetősége is. Az idegenforgalom fellendítése, új létesítmények építése, új kulturális programok megvalósítása a feladatunk. Emiatt közösen dolgozunk azért, hogy Eger sikerrel szerepeljen a pályázaton” – írja a kormánypárti és az ellenzéki képviselő.

Mint az eseményhez kapcsolódó sajtótájékoztatón elhangzott, a találkozót Nyitrai Zsolt kezdeményezte, Nagy Imre pedig jelezte nyitottságát az ügy iránt. Nyitrai szavai szerint 2010-ig két országgyűlési és önkormányzati választás is lesz, nem tudni előre, „milyen szelek fújnak”, ezért fontos megállapodni a ciklusokon átívelő programokban. Sikeres pályázat esetén Egernek még nagyobb lesz a híre Európában. Sok infrastrukturális fejlesztés megvalósulhat, és azok itt maradnak a későbbi esztendőkben is. Ezenfelül a cím elnyerése egri és megyei vállalkozásfejlesztési hatással jár.

Nagy Imre elmondta: a kultúra nem csupán az országhatárokon, de a politikai határokon is átnyúlik. Mindent elkövetnek annak érdekében, hogy az egri pályázatnak számos támogatója legyen. A civil öszszefogással készült pályázat a városi közgyűlés valamennyi frakciójának támogatását élvezi. Ez egyfajta üzenet a városból az ország felé is.

A politikusok megállapodtak: az elkövetkező időben saját kapcsolatrendszerükben mindketten lobbiznak Eger sikeréért. A megye valamennyi parlamenti képviselőjét a Kulturális Főváros-pályázat támogatására kérik.

RM
Heves Megyei Hírlap, 2005. január 26.
Link >>

Közös a cél mindenki előtt
KULTURÁLIS FŐVÁROS
Pártállás nélkül mindannyiunk ügye

EGER A Szövetség az Egriekért frakció szerint örömteli, hogy a megyeszékhely „Európa Kulturális Fővárosa 2010” című pályázata olyan közös cél, amely pártállásra tekintet nélkül mindenkit megmozgatott a városban, s azt mindenki támogatja – hangsúlyozta a képviselőcsoport tegnapi sajtótájékoztatóján dr. Löffler Erzsébet tanácsnok, frakcióvezető. Szavai szerint Egernek a XVIII. századi nagy fellendülés óta – ekkor született a „Magyar Athén” elnevezés – nem volt ilyen lehetősége a fejlődésre. Most valamennyi erő közösen dolgozhat egy választási ciklusokon átívelő ügyért. A külhoni tapasztalatok azt mutatják, azok előtt a települések előtt, amelyek korábban elnyerték a rangot, óriási távlatok nyíltak, komoly beruházások zajlottak. Eger mindenképpen profitál már a pályázatból is, melynek részeként megvalósul például a „Város a város alatt” projekt, megtörténik a Trinitárius-templom belső rekonstrukciója, a kis Zsinagóga hasznosítása, az Érsekkert, a Forrás Gyermek-Szabadidőközpont fejlesztése, a Szent Miklós városrész rehabilitációja. Megérdemli a város a kulturális fővárosi címet – összegzett a frakcióvezető.

Farkas Zoltán frakcióvezető-helyettes hozzátette, az egri önkormányzat mai ülésén kezdeményezik, hogy az idei büdzsében már önálló költségvetési soron szerepeljen minden olyan tétel, ami a kulturális fővárosi pályázathoz kapcsolódik. A szintén frakcióvezető-helyettes Császár Zoltán a borkultúra, a Szépasszony-völgy fejlesztésének fontosságát emelte ki. Szerinte a korábban ott megindult kedvező folyamatok megtorpantak, amióta a völgynek nincs igazi gazdája. Szólt az illegális plakátok eltüntetésének szükségességéről is.

RM
Heves Megyei Hírlap, 2005. január 20.
Link >>

Kulturális olló

Én például Jósvafot ajánlanám Európa 2010-es kulturális fovárosának. Tudom persze, hogy szálláshely is szukös, a kultúrház meg a református templom pedig képtelen lenne befogadni a muvészetekre éhes európai tömegeket

 De akkor is. Meggyőződésem ugyanis, hogy ezt a címet viselni valami egészen magasztos érzés lehet. Olyan alkalom, amikor a legszebb arcát mutatja meg egy ország. És az én szememben Jósvafő, ez a háromszázhatvan lelkes falu éppen ilyen.

Az ország északi peremén az elmúlt évtizedben megtörtént a csoda. Miközben jeles kutatók szerint mind szélesebbre nyílik a kulturális olló város és vidék között, és a lakosság csaknem feléhez egyszerűen nem jut el az irodalom, a színház, a minőségi zene és film vagy a múzeumok kínálata, egy aprócska település a saját hajánál fogva kirántotta magát a mocsárból. Néhány lelkes ember munkájának köszönhetően a faluban ma tájház és képzőművészeti galéria működik, rendszeresen bemutatókat tart a színjátszókör és a dalárda, messzi földről vonzanak közönséget a falunapok, igényes kiadványokban dolgozzák fel a település múltját. És mindennek természetesen meg is van a hozadéka. Élénkül a helyi gazdaság, lesz miből megélni.

Jósvafő persze tudom én jól, nem lehet Európa kulturális fővárosa. Ahhoz, hogy bármelyik magyar város az legyen, először is 30-35 millió euróra - magyarán legalább tízmilliárd forintra - van szükség, amelynek csak töredékét szokta a programot megindító Európai Unió és a vállalkozói tőke fedezni. A pénz felét a tapasztalatok szerint a helyi közösség, úgy negyven százalékát az áldozatkész állam állja. És alighanem ez az a pont, ahol megérthetjük, hogy - ha Jósvafő értelemszerűen nem is -, tizenegy magyar város miért jelentkezett a 2010. év kulturális fővárosának büszke címére.

Mert ennyi pénzt másként legfeljebb álmaikban láthatnának. Mert azok a városok, ahol a két világháború között épült múzeum ma beázik; ahol a színház felújítása az óvodaépítéssel versenyez; ahol vegetál a mozi, és ahová emberemlékezet óta nem tette be a lábát rangos nemzetközi produkció, nos, ezek a városok valójában nem Európa, hanem Magyarország kulturális fővárosa szeretnének lenni. Végre nagyot álmodni, megmutatni a világnak, hogy ők sem kevesebbek másoknál. És legfőképp, ha egyszer nem a maradékelven megtakarított forintokat kéne kiporciózniuk a költségvetés utolsó rubrikájában megbúvó kultúrára. Nem utolsósorban azért, mert ők is tudják, amit a jósvafőiek: ahol frissesség költözik a lélekbe, pezsgés a közéletbe, ott előbb-utóbb minden jobbra fordul. Hiszen egy kulturális fővárosba nemcsak kultúra kell, hanem jó út és tömegközlekedés, működő hivatal, kielégítő közműhálózat és elegendő szálláshely is. Olyan lehetőség ez, amely úgy kell minden magyar városnak, mint egy falat kenyér. Talán Budapest példája mutatja a legjobban, hogy segélykiáltásként is felfoghatók a bírálóbizottsághoz benyújtott, több száz oldalas pályázatok. Elvégre a főváros is, ahol mindenből több és jobb van, mint a riválisoknál, szinte teljes fejlesztési koncepcióját belefoglalta a pályaműbe: metróstul, utastul, rakpartostul, Gázgyárastul és Várkertbazárostul. Mindenestül, ami évtizedek óta megoldatlan.

A döntés most már a bírálóbizottság kezében van. A pályázatokat elolvassák, a legjobbakat meghívják egy második körre. Ők új pályázatot írnak, és még néhány hónapig reménykednek. Azt persze nem tilthatjuk meg nekik, hogy közben tegyék, amit eddig. Foguk között, sziszegve, lemondón azt mormolják: Gyurcsány ezt az egészet már úgyis régen odaígérte Tollernak.

Népszabadság N. Kósa Judit  • 2005. január 6.
Link >>

Eger már a pályázat lezárulása előtt nyert

Nem várható, hogy a tizenegy pályázónál több jelentkezik a 2010-es európai kulturális főváros címre. Eger már az első forduló előtt nyert, mert tíz német és öt magyar várost népszerűsítő plakát közül a hevesieké nyerte el leginkább a közönség tetszését. A program német honlapjának olvasói a kulturális főváros címet 2010-ben Görlitznek, illetve Debrecennek ítélik. A magyar győztest 2005 őszén nevezi meg a zsűri.

Index
2004. december 20., hétfő 14:19
Tovább a teljes cikkhez >>

Nem papírokból döntenek
Eger, Berlin

Mind szélesebb körben válik ismertté, hogy 2010-ben – egy német várossal párban – Magyarország adhatja Európa Kulturális Fővárosát, amit pályázat alapján választ ki az uniós zsűri.

Az elmúlt hét végén Berlinben rendezett találkozót az ottani Európa Ház, illetve az Európai Kulturális Alapítvány német szekciója, amelyen a címre pályázó Egert dr. Löffler Erzsébet önkormányzati képviselő, illetve Orosz Helga, a kulturális és idegenforgalmi iroda munkatársa képviselte. Mint dr. Löffler Erzsébet tanácsnoktól megtudtuk, a magyarországi tíz pályázó város közül a hevesi megyeszékhelyen kívül további négy város: Budapest, Debrecen, Győr és Pécs vett rész a rendezvényen.

A találkozót szervezők egyike, az Európa Kulturális Alapítvány célja, hogy az Unió sokszínű és sokrétű kultúráját összefogja, s olyan együttműködésre biztosítson lehetőséget, amelyben Európa kulturális értékei nem csak a nemzeti szinten jelenik meg. Ezt a célt szolgálta egyebek között ez az egynapos németországi bemutatkozó is – tájékoztatott a tanácsnok.

A programok sorában szerepelt az a kiállítás, amit a Brandenburgi Kapunál, a valamikori fal síkjában állítottak fel. Itt az öt város egy-egy bemutatkozó plakátját tekinthették meg az érdeklődők. A később rendezett sajtótájékoztatón a vendéglátó kulturális alapítvány, az Európa Ház és az öt magyar város képviselői válaszoltak az újságírók kérdéseire. Ezek egyikében arra kérték a magyar résztvevőket, mutassák be: milyen érvek alapján gondolják, hogy elnyerhetik a címet. Érdekes volt az a kérdés is, hogy miként tud majd a zsűri a papírok alapján megnyugtató döntést hozni. Kiderült: szó sincs iratok szerinti elbírálásról, mivel a nemzetközi zsűri végiglátogatja majd a pályázó városokat, s jövő karácsonyra már az eredmény is ismert lesz.

Dr. Löffler Erzsébettől megtudtuk azt is, hogy a magyar nagykövetségen prezentációt is rendeztek. Ebben Eger három dologra helyezte a hangsúlyt: a történelmi múltra, a borra és a fürdővárosi mivoltára.

Sike
Heves Megyei Hírlap, 2004. november 30.
Link>>

Ezer év, és ezer érv
KG

EGER „Eger 2010 Európa Kulturális Fővárosa” címmel rendeztek fórumot tegnap az Eszterházy Károly Főiskolán. A megyeszékhely kezdeményezte találkozóra az egri és a megyei kulturális intézmények, továbbá civilszervezetek, iskolák és a két önkormányzat szakirodái is meghívást kaptak.

Mint ismeretes, az egri közgyűlés a közelmúltban úgy határozott, hogy a város is jelentkezik az Európa Kulturális Fővárosa 2010 címre, melynek az előminősítő pályázatát – ahol eldől, hogy ki lesz a három továbbjutó – már idén december 31-ig be kell adni, míg a kandidálás jövő tavasszal, a döntés pedig 2005 őszén lesz.

A címet kiíró Európai Parlament és Európai Unió szándékai szerint olyan nagy műalkotásról van szó, melynek anyaga maga a város.

– Nem pénzről, hanem lehetőségről szól ez a pályázat, lehetőségről, hogy megvalósíthassuk fejlesztési elképzeléseinket – jelentette ki dr. Nagy Imre egri polgármester a tanácskozás plenáris ülésén.

Mint elhangzott, Eger 1000 éve alatt 1000 érvet gyűjtött ahhoz, hogy sikerrel képviselje hazánkat ebben az össz-európai projektben. Bár – mutatott rá Nagy – ez a pályázat valóban nem a pénzről szól, siker esetén a megyeszékhely olyan mértékű kormányzati és EU-s támogatásra számíthat, amely révén könnyebben és gyorsabban tudja megvalósítani az eltervezett fejlesztéseket. Szerinte komoly esélye csak 2–3 városnak van.

– Fontos, hogy elhitessük: Eger alkalmas e címre. Igazán sikeresek azonban akkor leszünk, ha ki-ki hozzáteszi a saját ötleteit és gondolatait – tette hozzá.

Az elképzeléseket Protovinné Zsilinszky Erzsébet, a városháza irodavezetője ismertette a megjelentekkel. Ezek szerint a fejlesztések érintenék többek között majdan a Kepes Fényművészeti Központnak otthont adó nagy zsinagógát, a kis zsinagógát, a Trinitárius-templomot, a Vitkovics-házat, de megvalósulhatna az évek óta dédelgetett „város a város alatt program” is, míg a Líceum udvara alatt egy kulturális és tudásközpont létesülhetne. A projekt – az említetteken túl – építene a vár és környékének, illetve a török kor építészeti emlékeire és a barokk műemlékekre is.

A tanácskozás ezt követően szekcióüléseken folytatódott, majd Bródy János és a Republic együttes közös koncertje zárta a fórumot.

Heves Megyei Hírlap, 2004. november 18..
Link >>

Kulturális főváros-jelöltek bemutatkozása Berlinben

Európa kulturális fővárosának címére pályázó tíz német, illetve öt magyar város mutatkozott be november 25-én Berlinben. Az Európai Unió döntése alapján 2009-től egy új és egy régi tagállam kiválasztott települése együtt látja majd el a kulturális fováros feladatát. Az első párost Ausztria és Litvánia adja majd, 2010-ben pedig egy magyar és egy német várost ér a megtiszteltetés. Hazánkból Debrecen, Eger, Győr, Budapest, Pécs képviseltette magát Berlinben, öt további pályázó, Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Sopron és Veszprém, mivel későn jelentkezett, nem élhetett e bemutatkozási lehetőséggel. Közülük előbb egy magyar, majd egy nemzetközi - a korábbi kulturális fővárosok képviselőit is magában foglaló - zsűri választja ki a győztest. Német részről Regensburg, Braunschweig, Görlitz, Potsdam, Karlsruhe, Kassal, Halle, Essen, Bréma és Lübeck vetélkedik.

Európa kulturális fővárosának ötlete 1985-ben Melina Mercouri görög kulturális miniszter asszonytól származott, a megtiszteltetés elsőként Athénnak jutott. A cím nemcsak megtisztelő, de jelentős előnyökkel is jár. Egyrészt fellendíti a helyi kulturális életet, megerősíti a civil társadalmat és a lakosság azonosulását a várossal, és természetesen jelentős lökést ad a turizmusnak is. Glasgow-ba például 2000-ben nyolcmilliónyian látogattak el, a 2003-as kulturális fováros, Graz pedig csaknem kétmillió látogatót vonzott.

Népszabadság 2004. november 16.